Felmer�lt az bennem, hogy kisz�m�t legjobb bar�tnak? Mi az a legjobb bar�t? Az, aki mindent tud r�lad, ezek ellen�re is szeret, melletted van, ak�rmi van, keres t�ged,  szeret veled lenni, mintha a testv�red volna, nem? Vagyis egy mondatba �rva. Kifejtve pedig kicsit m�shogy. Aki miatt nem �rzed magad egyed�l, mert tudod, hogy � ott van neked. Neki b�rmit elmondhatsz, nem igaz? Nem �l vissza vele. A legt�bb h�lyes�geteket egy�tt �litek �t. Meg persze, ami a legjobb bar�totok dolga, hogy �r�kk� egym�ssal meg stb. De mikor telnek az id�k, �s ugye m�shova mentek esetleg tov�bb tanulni, dolgozni, akkor k�s�bb is �gy fogj�tok tartani a kapcsolatot?  Vagy ha m�r mind akkoriban j�rtok, hogy �j bar�tok, �j csal�d, akkor m�r teljesen elfelejtitek egym�st? Mintha nem is letettek volna bar�tok? Mintha az a sok esem�ny nem is t�rt�nt volna meg? Ha ezekre gondolok, �n nem akarok �gy j�rni. Szeretn�m ha sose felejten�nek el azok, akikkel k�zeli kapcsolatban �llok. Nincs rengeteg bar�tom. Alig van. De, nem akarom hogy elfelejtsenek, nem akarok egy m�l� k�p lenni az �let�kbe, nem akarok egy hom�lyos eml�k lenni! Nem akarok egyed�l lenni. Sosem akartam. Viszont mintha m�r megint. Megint itt vagyok. Sehol sincs senki. A s�t�t szoba mintha felakarna em�szteni, �s ez ellen pedig semmit nem tudok tenni. Ordib�lok, kiab�lok, sik�tok, de senki sem hallja. Mert mindenki elhiszi azt, amit l�t. Elhiszik, hogy ha mosolygok, akkor minden rendben van. �gy van? Nincs. Nagyon nincs. 
Mikor �ssze tal�lkozol valakivel az utc�n. Csak egy k�sz�n�snyire. Mi�rt csak addig mosolyogsz, am�g k�sz�nsz, �s elm�sz mellette? Ut�na m�r mi�rt nem? Az�rt, mert nem akarod, hogy k�rdez�sk�djenek. Nem akarsz hossz� sorokat, mes�ket mondani arr�l, hogy m�gis mi bajod. Ez�rt mosolyogsz, �s ha megk�rdezik, hogy t�rt�nt-e valami, azt mondod, hogy nem. Mert unod azt, hogy olyanoknak mes�lsz magadr�l, akik tal�n semmit nem tehetnek a bajod ellen. Ha meg tehetnek, akkor meg nem tesznek semmit. Mert annyira nem �rdekel senkit, hogy megmozduljon, hogy tegyen �rte valamit. Minek? Nem az � baja. Innent�l kezdve pedig m�r teljesen mindegy. Ha neki j� �lete van, mi�rt k�ne hogy f�jd�tsa, t�rje mag�t azon, hogy elrontsa ezt az eg�szet, �s seg�tsen olyanokon, akiket sz�t vet n�ha az ideg, az egyed�ll�t? Persze... Minek? �rtem �n.
Megint visszazuhanok oda, ahol p�r h�napja voltam. K�ts�g, �nbizalom hi�ny, s�r�s, egyed�ll�t. Mi�rt kell egyed�l lennem? Mi�rt nem lehet valakim, akit ha esetleg felh�vok este, hogy nem tudok aludni, nagyon szomor� vagyok, akkor se sz�, se besz�d, �t j�nne, vagy tal�lkozn�nk, hogy megvigasztaljon? Vagy m�g ha nem is ilyen dr�maian, de m�snap tal�lkozn�nk, �s elmondhatn�m neki. Mert �rdekeln�, hogy mi van velem. T�r�dne velem. Nem kellene ezen egyed�l �tr�gnom magam. Szorosan mag�hoz h�zva, megnyugtatn�, mint a kisl�nyt a sz�lei, mikor valami rosszat �lmodott. Mint egy apa, vagy egy testv�r. 
Amit nekem nem adott meg az �let. Lehet csak r�gebben, de ma m�r nem kedvez nekem ennyire. Ugyanis.... ez a val�s�g. Sz�thullik minden k�r�l�tted egy pillanat alatt, m�g ha �szre sem veszed. Sz�rny�, mi?