Miel�tt mindenki valami nagyon cs�nya dolgot gondolna ki a sz�vegb�l, el�rulom, hogy t�nccal kapcsolatos. A t�ncol�sommal. Szeretek, s�t im�dok t�ncolni, bej�rni az �r�kra, m�g akkor is, amikor azt hajtogatom mennyire nincs kedvem! Pedig annyira elkeser�t ha ki kell hagynom egy vagy t�bb t�nc�r�t. �gy �rzem m�r az elememm�, a l�t felt�telemm� v�lt az, hogy t�ncoljak. Ez a kilencedik �vem. A kilencedik. Egyszer�en m�r rutin szer�en tudok minden ezzel kapcsolatos dolgot. A sz�vem fog megszakadni, ha arra ker�l a sor, hogy befejezzem. Hogy hogyan j�tt ez? Mi�rt kell befejeznem? Az�rt, mert nek�nk m�r az nem adatik meg, mint a legt�bb csal�dnak, hogy legyen annyi p�nz�nk �s fizess�k a tand�jakat, a ruh�kat. Belesajdul a sz�vem. B�rmikor is eszembe jut, mindig csak �gy csordulnak a k�nnyeim. Nagyon rossz.
Persze, nehogy valaki azt gondolja, hogy annyira h� de kir�ly t�ncos vagyok. Ink�bb csak olyan �tlagosan j�. F�lek �gy le�rni magam, mert nem szoktam el�gedett lenni a sz�npadi teljes�tm�nyemmel. M�shoz hasonl�tom magam. Persze, ez is marhas�g. Volt egy vide�, ahol m�g tal�n azt mondtam, hogy ok�, nem rossz. De az el�z� �vekben, mikor visszan�ztem magam.... Nem is akartam l�tni magam, ahogy ott "t�ncolok"... Na, meg ahogy kin�ztem. Viszont ez most nem is annyira l�nyeges.
Eltelt p�r nap az�ta, mi�ta am�gy eredetileg elkezdtem �rni ezt e bejegyz�st, pontosan h�rom nap. Ezek alatt anya besz�lt a t�nctan�rommal, egyszer�en k�ptelen voltam el� �llni �gy, hogy m�r megint semmi. Annyira megal�z�! Annyira k�nos! Az is zavar, hogy nem tudok ellene tenni semmit. 
M�g ha most majd meg is tudjuk ezt oldani, ez hossz� t�von nem fog nagyon m�k�dni, esetleg m�s megold�st tal�lnak a fizet�sre, vagy ilyesmi. Vagy... Vagy... Vagy.... Abba kell hagynom. Ez is egy �tlet. H�t ez van. Az �let nem mindig igazs�gos. Elveszi az �lmaidat, hogy m�sikat kergess, �s lehet, hogy azt se �rheted el. Mondhatjuk, hogy ez nekem egy hobbi, �s ... h�t ennyire futotta. �gy is sok mindent csin�lok. �gy �rzem, hogy egyikben sem vagyok igaz�n tehets�ges, mindegyikb�l egy kicsit-kicsit. H�t most... Eggyel kevesebb. Nem kell finansz�roznia anyumnak, hogy a t�ncterembe legyek egy kicsit tehets�ges. T�bb id�m lesz tanulni, �s a k�zilabd�val foglalkozni. Hurr�.
Arra gondoltam m�g h�tf�n t�nc�ra el�tt, hogy ha bent leszek a terembe, �s arra fogok gondolni, hogy lehet, ez az utols� t�nc�r�m, vagy az utols�k egyike, lehet, hogy els�rom magam mindenkii el�tt. Arra gondolva, mennyire fog hi�nyozni mindez. A zene, az neh�z mozdulatok, amiket el�sz�r nem is tudok, majd lassacsk�n megtanulok, a t�nctan�rom �r�i, �gy minden. Annyira, de annyira megszokottak lettek, hogy el se tudtam eddig k�pzelni milyen lehet ezek n�lk�l az eg�sz.
Pedig annyira szerettem volna beker�lni a legnagyobb csoportba, hogy mehessek az �sszes fell�p�sre, hogy abba a csoportba legyek, akikr�l mindenki azt gondolja, hogy a legjobbak, hogy mindig �v�k� a legjobb koreogr�fia. B�rcsak el�rhettem volna ezt a szintet! Ehelyett majd beleb�jhatok  a tank�nyveimbe �s v�rhatom, hogy v�dekez�s k�zben agyon ne nyomjanak majd a n�lam k�tszeresen nagyobb sportol�k. Esetleg majd nyakig beter�thet az agyag �s mi egym�s anyagok. Nem mintha kev�sb� szeretn�m ezeket a dolgokat, vagyis.... Mintha nem szeretn�m ezeket. Mert de. Csak.... nem �llnak hozz�m olyan k�zel, nem csin�lom ezeket a dolgokat olyan r�g�ta mint a t�ncol�st.
Eml�kszem, mikor kicsi voltam nem akartam t�ncolni. Egyszer anya el�tt a konyh�ba t�ncik�ltam, egy kis b�na zen�re r�ztam a fenekemet, meg nem is tudom m�r miket csin�ltam. �s mondta anya, hogy befoglak �ratni egy t�nciskol�ba. T�nyleg be �ratott. �gy kezd�d�tt az eg�sz. 
Hogy fog befejez�dni? H�t el�g siralmasan. Ha �gy....
(Mellesleg olyan lassan �rom a blogbejegyz�seket, j� persze, ez az �n hib�m, de nincs id�m meg n�ha kedvem, ez�rt, mint p�ld�ul ez a bejegyz�sem is, egy h�tig tartott mire k�sz lett.)