M�r a c�mb�l is kider�l mi az, amir�l l�nyeg�ben fog sz�lni a bejegyz�s. Egy ideje (el�g r�g�ta) r�j�ttem, hogy mennyire nem vagyok biztos a dolgokban. Nem j�rok k�t l�bbal a f�ld�n. Nem �llok stabil l�bakon. Fogalmam sincs, hogy tudn�m jobban kifejezni magam, de valami hasonl�ra akarok kilyukadni. Teh�t egyszer�en �lland�an f�gg�k m�sokt�l, nem vagyok biztos a d�nt�seimben. Bizonytalan. Ez az. Ezt a sz�t kerestem. Cseszett�l bizonytalan vagyok. Minden d�nt�semet, hogy biztos legyek abban, m�s sz�j�b�l v�rom. Csak annyi az eg�sszel a baj, hogy ahogy most is, �gy lehet k�s�bb se lesz ott a "csal�dom", s�t, lehet senki se, akit�l megkaphatom ezt a bizonyos "biztos�t�st". De egyszer�en nem tudom. �n nem tudok biztos lenni a dolgaimban, mert annyi lehet�s�g, k�vetkezm�ny mer�lhet fel. Tizenh�t �vesen elv�rni valakit�l, hogy tudja, mi akarjon lenni hetven �ves kor�ig? Mintha egy ovist megk�rdezn�nk, hogy majd melyik gimibe vagy szakk�z�pbe vagy tudom-is-�n hova akar menni.
Nem tudom. Ez lehetne az �letem mott�ja. Szem�lyesebb t�m�r�l, mint ugye ez a tov�bb tanul�s. Informatika fakult�ci�n raboskodom, a m�sik pedig a t�rt�nelem. Gondolkodtam Egerben, az Eszterh�zy-n. �gy gondoltam, hogy majd ny�ron ut�na n�zek a dolgoknak, mikor t�bb r�l�t�som lesz, viszont ha ugyanannyi lesz, mint most... Tal�n elveszek. F�lek, hogy sehol se fogok megfelelni a k�vetel�seknek. Mindig ez van. Tal�n ez�rt tudok magamb�l annyit kihozni, mert mindig f�lek, hogy nem vagyok el�g, �s ez�rt mindig t�bbet �s t�bbet pr�b�lok ny�jtani. Mint valami pesszimista maximalizmus vagy �n nem tudom. Azon is tanakodtam m�r, hogy nem �rtana besz�lnem egy pszichol�gussal, de lehet, hogy az ut�n is csak a s�t�tbe tapogat�zn�k. Nem tudom. V�laszt akarok. Az a baj, hogy magamt�l k�ne megkapnom, de egyszer�en k�ptelen vagyok b�rmiben is biztos lenni, mikor annyi mindenben csal�dtam m�r az �letben. Lehet ez�rt se tudok biztos lenni a dolgaimban.
Elt�n�dtem azon is, hogy mi�rt szeretem a t�ncot �s a rajzol�st. Az�rt, mert ott mindig meg van szabva, hogy mit kell csin�lnom. Megvannak adva a lehet�s�gek, a korl�tjaim. A t�ncban nem t�rhetek, nem kell �jat vagy m�st alkotnom, csak ut�noznom kell a mozdulatokat. B�r n�ha, ha senki nem figyel, �s zen�t hallgatok, akkor el� szokott fordulni, hogy �gyetlen t�ncmozdulatokat tal�lok ki, �s �gy t�nhet annak, aki megl�t, hogy biztos a legk�zelebbi gyogy�s h�zb�l szedtek ki, de olyan �szt�n�sen j�n az eg�sz. Akkor nem is szoktam gondolkozni. T�nc k�zben t�nyleg nem. Lehet, hogy a t�bbi dolgomat is �gy k�ne csin�lnom: �szt�n�sen. Zsigerb�l. Ahogy j�n. Lesz, ami lesz. A Sors. A kegyetlen, "�gy-is-megszopod"-Sors. Egyszer�en nem tudom mibe higgyek. Karma? Sors? Isten? Mivel tudn�m megnyugtatni stresszel teli lelkem? �ltal�ban azzal pr�b�lkozom, hogy minden rendben lesz. Ahogy a Sors eltervezte, �gy lesz. 
Rajzol�sn�l �ltal�ban megvan adva, amit megszeretn�k �n is �r�k�teni. A vonalakat k�vetem, semmi �j�t�s (sz�nd�kosan), semmi elt�r�s. El�fordul viszont, hogy �szt�n�sen b�na kacskaring�s firk�kat teremtek a f�zeteim sark�ba. �szt�n�sen. Az is el�fordul, hogy nekem kell l�trehoznom, felteszem k�zm�vesen, egy v�z�t, v�rost, ed�nyt, b�rmit. Annyi mindenen j�r a fejem, nehezen tudom n�ha megsz�lni a terveket. Ez annyira nem megy �szt�n�sen. Hogyan fogom tudni, hogy mit kell tennem? Honnan tudom, hogy j� e az, amit teszek? Ha nem az, ki az aki, fogni fogja a kezem, �s azt mondja: "Semmi baj, keres�nk egy m�sik m�dot r�, hogy �jra megpr�b�lhasd." A j�v�mmel kapcsolatban tan�cstalan vagyok. Ha a l�baim a szil�rad talajon jelk�pezik a stabilit�st, akkor az �n l�baim val�j�ban a leveg�ben vannak, �n pedig fejjel lefel� l�gok. Valaki nem akar megford�tani?