El�g r�g voltam, pontosabban nem is tudtam �rni, mert nem volt az el�rhet�s�geim k�zt az internet.
Az egyik �jjek (�gy k�tnapja), nem tudtam el aludni, pedig hulla f�radt voltam, de olyan eml�k �z�n csapott arcon hogy azt hittem kirohanok a h�zb�l. Nem ez t�rt�nt. Pr�b�ltam m�sra gondolni de egyszer�en olyan neh�z volt. Mindig azok a k�pek, olyan dolgokr�l amiket nem is akartam hogy megt�rt�njenek. Eddig azt hittem hogy eltudom nyomni magamba de ez kezd felem�szteni. Elviselhetetlen. De nem mondhatom el senkinek, mert ez az eg�sz egy h�lyes�g volt, nem k�ne hogy legyen jelent�s�ge. El felejtett�k. Vagyis �. De �n nem. Azok a k�pek, a szavai. Mi�rt? Ut�lom ezt az �rz�st. V�g�l k�vetkeztek a j�v�r�l sz�tt elk�pzel�seim ezzel kapcsolatosan. Minden az eszembe jutott, m�g t�bb szenved�s, m�g t�bb h�lyes�g. Nem akarom. Csak had felejtsem m�r el ezt az eg�szet! Neki ment, nekem mi�rt nem?  Egy h�lyes�g volt az eg�sz. T�nj el a fejemb�l, van el�g bajom.
F�leg hogy m�g te fokoztad a napomat. Ut�llak. D�g�lj meg Tomika! Sz�modra m�r semmi j� indulat sincs bennem.