Egyszer�en k�ptelen vagyok leplezni azt, amit �rzek. Olyan lehetek m�snak mint egy nyitott k�nyv. �tl�tsz� vagyok. Pont mint mikor r�k�rdezett, hogy f�lt�keny vagyok-e? Mondtam, hogy nem. Persze, teljesen �tl�tott rajtam. Tudta, hogy m�lys�gesen is bel�m has�tott. Igen, az voltam. A legjobb bar�tn�m azzal irk�lgatott, akit szeretek. �s �gy vettem �szre, hogy jobban elvannak egym�ssal, mint velem. Annak �r�l�k, hogy j�ba vannak, nem is ezzel van gond. Hiszen ez t�nyleg fontos, hogy j�ba legyenek. De � tudja, a legjobban, hogy mennyire szerelmes vagyok is bel�, erre pedig az orrom al� mormolja az eg�szet. Hogy � k�ld�tt neki sz�vet. �! ("k�ts�gbe esett arccal"...) Meg hogy : �hh... m�r megint �rt... meg ilyesmiket. Mikor fogalmam sincs hogy komolyan gondolja-e azt, hogy nem b�rja, hogy irk�l neki, vagy nem is �r�l-e annyinak, hogy k�ld�tt sz�vet (igen! ennyin feltudok akadni!!). De ha nem �r�l neki, akkor mi�rt irk�l m�g vele? Szerintem semmi rossz indulat nincs benne, hanem �r�l neki. Csak �gy hitelesebb(???). Nem tudom. De nagyon rosszul �reztem magam. �n meg olyan idi�t�n viselkedtem (szok�somhoz h�en), �s egyszer�en f�jt. Komolyan �gy �reztem, hogy t�bbet �gy nem akarok m�sn�l aludni. Minek? Hogy ez mindig lej�tsz�djon? Hogy mindig �n aludjak el hajnalba mert nem tudok aludni? Nem ragadt le a szemem, de s�rtam. Hogy ne s�rtam volna... Mikor a legjobb bar�tn�d jobban elbesz�lget azzal a sr�ccal, akit szeretsz, az�rt nem t�l kellemes �rz�s. Mintha �n besz�lgetn�k a bar�tj�val. Sz�rnyen �rzem magam miatta. De... nem tudok mit tenni ellene... Mert ak�rhogy is, miut�n megtudta, hogy igen is f�lt�keny vagyok, de tov�bb folytatta az eg�szet. Nem zavartatta mag�t. H�nyszor tud megszakadni egy ember sz�ve? Meddig b�rja? �tlagosan. Mert �gy �rzem �n m�r nem sokat.
Mostans�g m�r minden kis dolog is az agyamra tud menni. Rettenetesen feltudom magam ideges�teni apr� semmis�geken. Nem tehetek r�la. Egyszerr�en sok. Viszont nem varhatom mindenki nyak�ba. Ezekkel magamnak kell megb�rk�znom. Igyekszem. Csak t�nyleg sok. K�zben egyre t�bb gondolatom kavarog. T�l sokat gondolkozok. Nem szabadna. Kattog az agyam. �lland�an. Meg�ll�s n�lk�l. Ellenben nem r�g arra jutottam, hogy ezt �n befogom fejezni. Nem fogom mindig azt a mag�ba roskad� minden h�lyes�gt�l �sszeoml� csajt j�tszani. Nem fogok senkinek panaszkodni. Pr�b�lok majd mindig mosolyogni, m�g ha bel�l �ssze is vagyok t�rve. K�z�ss�gi oldalakon se fogok nyavalyogni. K�ld�m a mosolyg�s hangulat jeleket, �s minden rendben lesz. Esetleg ide �rom ki mi bajom. Ennyi. Nem fogok arra v�rni, hogy mikor mes�lhetem el v�gre valakinek, hogy mi bajom. Mikor nyugtathat meg valamivel. Nem �rdekel. Boldog az nem biztos, hogy leszek, de ez is halad�s. Kezd�dhet.

Mostans�g vagy jobban figyelek erre, vagy t�nyleg mindenkinek siker�lt �sszej�nnie valakivel rajtam k�v�l. Egyre t�bb, egyre kib�rhatatlanabb szerelmesekkel van tele a k�rnyezetem. Mindenhol csak azt l�tom, ahogy falj�k egym�st. Kib�rhatatlan. Nem b�rom. Sik�tva elrohann�k a m�sik ir�nyba. B�r akkor h�nyan n�zn�nek �r�ltnek? �, csak p�ran... Ez egy olyan b�lyeget nyom a hangulatomra, hogy m�r megint egyed�l vagyok. Megint nincs mellettem senki. De most megint mit �br�ndozok? Nem mintha eddig olyan nagy szerelemben �ltem volna b�rkivel is. Rem�nytelen helyzetbe l�pkedek egy ideje. Ez m�g hol el�g?  �. Mindenhol ezt l�tom, sz�netek n�lk�l. A filmekbe, tumblr oldalon �lland�an cs�kol�z�s k�pek lepik el az oldalt. Na meg a Facebook, ahol mindenki kirakja, hogy kivel van kapcsolatban... Ak�rmilyen filmet n�zek, abba mindig van valami szerelmi r�sz. Amit olvasok k�nyvbe is. Teh�t mindenhol! Egyszer�en nem hiszem el, hogy csak nekem nem j�n �ssze semmi. Engem mi�rt nem lehet viszont szeretni? Csak boldog akarok lenni valakivel! Ennyi. Semmi t�bb. De m�g ez se siker�l. Mintha olyan vil�gmegv�lt� dolog lenne. Nem akarok egyed�l lenni. Olyan j� lenne, ha lenne valakim. Aki ha szomor� vagyok �t�lel �s annyit mond, hogy minden rendben lesz. Mert elhinn�m neki. M�r nem tudok magammal mit csin�lni. T�nyleg rohadtul hi�nyzik az, hogy valakinek csak �n kelljek. Csak az �n cs�kom, �lel�sem. �, sz�p k�pzelg�sek. Engem senki nem fog szeretni az �letbe. A szerelemhez semmi tehets�gem. Mindig olyan hamar v�ge van. B�rcsak v�gre boldog lehetn�k valakivel. Ha csak egy napot is. Hi�nyzik. Hi�nyzik az, hogy engem senki nem �lel mag�hoz. A szerelmes p�rok olyan boldogan cs�kolgatj�k egym�st. El�sz�r mosolyogva, ut�na majdnem s�r�g�rccsel n�zem �ket. Mert �k boldogok. �s nem csak egy napra. Nagyon sz�vesen lenn�k a hely�kben.Bar�tk�nt is alig t�rik mellettem a leveg�t. Nem csoda, hogy egyed�l vagyok. Az �let mi�rt nem lehet olyan mint egy film? Ott mindig olyan k�nnyen �sszej�n minden. �s tudod, hogy a v�ge boldog lesz. A sr�c� lesz a l�ny. �s boldogok lesznek egy�tt! �n is boldog akarok lenni a sr�ccal. B�rcsak. Ak�rhogy pr�b�lom elreljteni a gondolataimat, ezek a k�pek, ki�r�sok, semmi j�t nem sugalnak. Csak annyit, hogy ezen a k�pen �k olyan boldogok, amilyen te nem leszel.Semmi es�lyed sincs arra, hogy szeressenek, vagy hogy boldog l�gy. �s mindegyik ilyen k�pen csak ez t�kr�z�dik. Az eg�m m�r r�g keresett mag�nak egy jobb helyet, ahol van helye. T�lem meg �r�l, hogy meg szabadulhatott. M�zlista.

M�g mindig a nagy �res semmi. Semmi sem v�ltozik. B�rhogyan is akarom, semmi. Az zavar a legjobban, hogy nem is tudok vele mit kezdeni, de v�gig kell n�znem, t�rn�m, v�rnom, hogy mikor t�rt�nik m�r valami. Hi�ba. Nem fog v�ltozni semmi. �gy fog maradni. Vagyis ez a kapcsolat biztosan. �gy gondolom, mert semmi kil�t�s nem l�tok arra, hogy v�ltozzon. Iszonyatosan b�nom, mert ha nem is mondtam el neki, mert nem mertem, de nagyon fontos nekem. Ha tudja, ha nem. �s olyan gyorsan telik az id�, hogy mire od�ig eljutok, hogy elmondjam � m�r m�shol fog j�rni. Megint bajom volt, elmondtam. Ut�na megpr�b�ltam megk�rni arra, hogy j�jj�n el�m, nem �rt r�, j�, persze, meg�rtem. Mint mindig. Elk�sz�n�sn�l �rtam, hogy majd akkor besz�l�nk. Ja. Persze, ezt �gy �rtettem, hogy majd � keressen engem, �rjon r�m. De nem fog. Minek? Nem k�v�ncsi r�m. Nem hi�nyzok neki. Egy cs�ppet sem j�rok az esz�be. Annyira se, hogy vajon jobban vagyok-e. �, minek? Majd �gyis keresem, ha van valami. Persze. Csak �gy �rzem, hogy t�nyleg nem �rdeklik a dolgaim, csak aranyos, rendes vagy valami, ami miatt meghallgatja a bajaimat. Az az �g�ret. �s csak ennyi�rt. M�s�rt nem. J�, az embernek 17 �vesen biztos vannak jobb dolgai. Van saj�t �lete, ahogy mindenki m�snak. Sosem foglalkozhat csak velem, ezt el kell fogadnom. T�nyleg nem �n vagyok az els�. Nekem meg k�ne �llni a saj�t l�bamon, de... n�ha �gy �rzem, hogy nincs is l�bam, amin megk�ne tudnom �llni. �s neki szinte t�k�letes �lete van. Mindig azon gondolkozok, hogy csak �n vagyok ilyen szerencs�tlen vele ellent�tben? K�r�lbel�l egyetlen egyszer besz�lt nekem a probl�m�j�r�l. T�bbsz�r nem. Vagy t�nyleg nincs t�bb baja, vagy nem mondja el. Egyszer�en re�lisnak tal�lom azt a v�laszlehet�s�get is, hogy t�nyleg nincs semmi baja. T�bb �ve ismerem, �s m�g egyszer sem l�ttam �gy, hogy t�nyleg lenne valami gondja. Annyira szerencs�s. Ak�rmilyen szempontb�l n�zem, j� �lete van. Nincsenek gondjai. Eszm�letlen�l irigylem. Nem kezdek el hasonl�s�got keresni, mert felesleges. Persze, ezekr�l nem � vagy �n tehetek. Egyszer�en csak �gy alakult. Mindegy. Meg �rtem. Nem foroghat �lland�an k�r�l�ttem a vil�g. Csak f�j, ha �n nem keresem, akkor szinte nem is besz�lget�nk. Ha olvassa, ha nem. Csak azt tudom mondani, hogy semmi �nbizalmam sincs a mai tet�pontra. Kinevetett �s elhagyott engem, mikor megl�tta a t�bbi gy�ny�r�en kit�n� oszt�lyt�rsaimat. Nem azt k�rem, hogy b�koljanak nekem a v�gs�kig, mert nem kell, felesleges. �gy �rzem magam ahogy, kin�zek �gy ahogy. Ennyi. Csak egy kibaszott �lel�st akarok T�le. Egyetlen egy is el�g... minden h�lye k�rdez�s n�lk�l. Egy hossz� �lel�st. Mag�hoz h�zva, szorosan nem enged el. Amikor elfelejtem, hogy m�r megint marcangolhatn�m magam. Egyetlen egy �lel�st. Ilyen nagy k�r�s m�r ez is? Csak T�le. Amikor megkock�ztathatom azt is, hogy nem b�rom tov�bb, els�rom magam, az �sszes h�lyes�get kik�nnyezve a v�ll�ra. Vagy ha nem is s�rn�m el magam, tudn�m, hogy minim�lisan tudja, hogy mire van sz�ks�gem. De persze, ezt honnan k�ne tudnia? Honnan? Ha ezt nem olvassa, nem mondom neki, mert nem keresem.... �s � sem engem. Meddig fog ez �gy menni? Vegy�l �szre k�ny�rg�m. Nem akarok mindig, mindent �n elmagyar�zni, vagy kezdem�nyezni! Unom. F�j. Rosszul esik. Tudom, hogy nem felt�tlen�l fogsz keresni, mert att�l, hogy ide irk�lok mindent, esetleg l�tod, att�l m�g nem biztos, hogy keresni fogsz. Nem mondhatom meg neked, csak tudatni akarom veled, hogy j�l tenn�d, ha keresn�l. Tal�n nem boruln�k ki est�nk�nt annyira. Mert m�g az �lmaimban is csak te vagy. Mikor megl�tom a neved, ak�r hol a sz�vem �sszecsavarodik a f�jdalomt�l �s a rem�nyekt�l. Att�l a sz�nalmas kis rem�nyt�l is, ami elb�jva megh�zta mag�t a legrosszabb id�kben is. Siralmas.

Egy id� ut�n kicsit meg untam azt, hogy mindig nekem fontosabb a m�sik. �ltal�ban, ha engem keresnek, �n vissza keresem az illet�t. De ez ford�tva, m�r kev�sb� m�k�dik,.. Keresem, pr�b�lok kapcsolatot teremteni, ak�rmi, de semmi. Mintha egyszer�en az is hidegen hagyn�, hogy l�tezem. Semmi. Egyszer�en nem tudom mit csin�ljak, hogy annyira felkeltsem az �rdekl�d�s�t annyira, hogy foglalkozzon velem. Hogy szeressen velem besz�lgetni. Hogy igenis keresse a t�rsas�gom. Hi�nyozzak neki. Jussak esz�be. De �gy? Semmi es�lyem. Nem tudok csin�lni semmit. Pr�b�lkozom nem kis ideje, de... �, ember. Mi vagyok �n? Nem vagyok �n ad�behajt�, hogy �lland�an 'zaklassam'. Nem. Elegem lett. Ha �rdekli mi van velem keresni fog, ha egy fikarcnyit is hi�nyzom neki, tudja hogy hol tal�l. Tal�n � a legjobban. De nem fogok �lland�an a kerget� szerep�t j�tszani. Annyira �r�ln�k neki, ha most fordulna az eg�sz, �s � kergetne engem. Nem azt akartam k�rbe �rni, hogy top els� legyek a fontoss�gi list�j�n, hanem, hogy rajta legyek. Nem �rdekelne, ha az utols� helyen, de rajta legyek. M�g ez is el�g lenne. M�g ha nem is besz�lget�nk t�bb �r�n �t, t�bb ezer t�m�r�l is � be�rn�m egy 'Mizujs?' vagy egy sima 'Hogy vagy? Hogy telt a napod?'-al. De persze, kit �rdekel? Senkit. Az sem, hogy ak�rhogy is viselkedek, bel�l mindig is �ssze vagyok t�rve, hogy suliban megint r�m ragadt az a felesleges harmadik szerep, hogy �gy �rzem, hogy francnak kellek ide, senki nem szeret �rz�s. Azt�n meg p�ran biztos mindenki mondan�, hogy m�r megint mi bajom van, mikor igenis foglalkoznak velem, �s hogy m�r t�k j� minden, mit keresek megint probl�m�kat. De ez nem teljesen �gy van. Att�l, hogy foglalkoznak velem, olyan szinten hogy valakivel elt�lt�k egy napot, a m�sikkal meg egy kis id�t elbesz�lgetek a Facebookon. Ezt nem teljesen min�s�ten�m foglalkoz�snak. Egyr�szt mert nem azzal t�lt�m el az id�t, ha valakivel vagyok, hogy a gondjaimat �mlesszem neki, m�sr�szt, meg nem is akarok ezekr�l besz�lni. Egyszer�en olyan monoton bajaim lehetnek, mint ak�rmelyik m�sik tizen�vesnek. Ezeken nincs mit megvitatni, t�rgyalni, �tr�gni magunkat, ugyanaz marad. Meg mit k�ne r�la besz�lni? A sz�vem szakad meg, ah�nyszor csak el k�ne mes�lnem valakinek, hogy mi bajom. Egyszer�en m�r meg nem b�rom magyar�zni magamnak, hogy mi bajom. Saj�t magamnak. Egyszer�en sz�rny� vagyok. Nem teszem a gondjaimat, terheimet m�sokra, mert nekik is vannak probl�m�ik, akkor ne az eny�m legyen az � f�bb id� elt�lt�si feladatuk. Saj�t magamnak k�ne megoldani a bajaimat, de nem megy. Ez�rt ink�bb csak �gy teszek mintha nem lenne. �lca eddig sikeres.
Meg megakartam eml�teni azt a t�m�t, amit �gy sz�vesebben k�r�l�rn�k, hogy ez a felesleg harmadik. Amibe megint bele estem. H�l' istennek, nem egy szerelmes kettes tagnak tarthatok most gyerty�t, hanem egyszer�en nem tal�lom a helyem az iskol�ban. M�g �v elej�n teljesen biztos pontnak gondoltam, hogy van egy l�ny, akivel majd �l�k �r�kon, t�k j�l elleszek, meg ilyesmik. Erre kit�rtak. M�s sz�t nem is tudok alkalmazni. Komolyan kit�rtak. �s ezt m�s nagyon �szre se veszi!! Mintha ez teljesen term�szetes lenne. Kinek mi. Sz�val mintha ellopt�k volna t�lem (egy embert persze nem lehet), �s akkor most egyed�l. M�sok m�r r�g be csoportosodtak �gy �ltal�ban, �n meg nem akartam kit�r� lenni. Nem az �n k�pess�gem. Ink�bb csak oda csap�dok egy-egy emberhez n�ha, �s elvagyok. Pr�b�lok az�rt magam k�r� �p�teni embereket, de ez �gy persze m�r sokkal nehezebb. Pr�b�lkozom. M�shogy nem menne. Vannak m�g persze m�sok is, akikkel h�ha de j�l rendbe vagyok, csak az a gond, hogy vagy fi�, vagy m�r ink�bb m�s t�rsas�got keres az eny�mn�l. Lehetne m�g enn�l is kellemetlenebb�l kezdeni a g�lya �vet? Nem tudom. Nekem �gy siker�lt. H�t nyomik t�bor�t majd er�s�thetem. Persze, ez nem s�rt�s. Nem annak sz�ntam, csak az�rt m�g is van az az alapvet� hierarchia, ami ha nem is t�l felt�n�en de megtal�lhat� minden suliba/oszt�lyba. �ltal�nosan 'men�k' a hozz�juk hasonl�akkal egybe �p�lve tolonganak mindenhol. A t�bbi pedig �gy k�r�l �rva hogy �ltanul�, szem�veges (ez nem mindig), a testnevel�sb�l harmat gyenge di�kok. Szinte mindenhol �gy n�znek ki az "antimen�k". �n �ppens�ggel egyik se vagyok, de m�g is itt vagyok. Hogy mi�rt? Mert hagytam, hogy kit�rjanak. Ez van. De nem b�nom. Val�j�ban, �k sem kevesebbek a t�bbin�l. Egyszer�en a kin�zet�k, meg n�ha a viselked�s�k miatt kezelik �gy �ket. �n nem b�nok senkivel ilyen lekezel�en. �k pedig elt�rik, hogy n�ha mell�j�k csap�dok, �s v�ltunk p�r mondatot, de t�nyleg nem r�mes. A v�g�n �lvezni fogom. Ezek az utols� sorok, t�nyleg nem s�rt�snek sz�ntak senkinek. F�leg, ha az oszt�lyomb�l olvassa valaki, aminek el�g gyenge a val�sz�n�s�ge, de az�rt fontos tudatnom az olvas�val.

Vas�rnap volt az a bizonyos v�s�r, ahol fell�phett�nk volna, de m�g sem. De kint voltam m�s okok miatt is. �s v�gig n�ztem, ahogy m�sok t�ncolnak helyett�nk. Hogy mi is sim�n t�ncolhattunk volna ha �sszeszedt�k volna magunkat. De nem. Nek�nk nem siker�lt, �s m�sok t�ncolt�k el a mi t�ncunkat. Amit mi tanultunk be, amit nek�nk lett kikoreograf�lva. Az a mi t�ncunk! De elvett�k t�l�nk, mert k�ptelenek voltunk �sszekapni magunkat. Teljesen �ssze szorult t�le a sz�vem, hogy �n nem t�ncolhatok ott fent, mert im�dok. A t�nc az �letem. Elk�pzeltem egyszer, hogy befejezem ezt az eg�szet. Elk�pzeltem, hogy elmenn�k egy olyan rendezv�nyre, amin a t�nc st�di� is k�zrem�k�dik. Ha most �gy �reztem, egy fell�p�sn�l, �gy, hogy m�g mindig t�ncolok, akkor el sem tudom magam k�pzelni �gy, hogy m�r befejeztem. Lehet leszokn�k arr�l, hogy olyanokra kij�rjak. De felesleges ezen t�rn�m a fejem, mert nem fogom abba hagyni. T�ncolni fogok, ameddig csak tudok illetve lehet. De ezt m�g nagy r�szen t�l is �ltem volna, itt nem volt semmi bajom. Viszont amikor j�tt az az �rz�s, hogy �tn�znek rajtam, hogy semmibe vesznek, ker�li a t�rsas�gom, azt nem lehetett nem �szrevenni. Vagyis ezt vettem �szre. Egy id� ut�n. Persze, nem kell r�m tapadni eg�sz id� alatt, csak mintha oda �lltam mell�, �s arr�bb ment volna szitu�ci� zajlott volna le. Nem tudom. Sose �rtettem meg. Nem is fogom. De olyan k�telyek k�zt hagy, hogy �szre sem veszi, �n meg nem tudom mit gondoljak. Most megint lehet az, hogy saj�t magamnak kre�lom a probl�m�kat. Igen, lehet. T�l sokat gondolkozok dolgokon, t�l reag�lom �ket. Az a kellemetlen �rz�s, mikor csak meg akarod �lelni, de nem szembe�ll veled, �s f�lsz, hogy nem �lel vissza, vagy csak sim�n azt mondja, hogy nem, h�t az borzalmas. Olyan csal�dottnak �s szerencs�tlennek �rzed magad. Vagyis �n ezt �reztem. Ez�rt ink�bb csak elk�sz�ntem. Amikor l�ttam mosolyogni, hogy r�m mosolyog, megint nem tudtam, hogy mi, merre. Tal�n kicsit ki k�ne kapcsolnom magam. K�ne valami, ami ak�r egy kis ideig is de kikapcsolja a gondolataimat. Egyszer�en m�r verekednem k�ne vel�k, hogy hagyjanak b�k�n. Magamba bele besz�lek minden h�lyes�get. Fogalmam sincs, hogy esetleg ezek miatt lehetett-e velem az, amikor j�ttem haza (plusz pont, ami�rt nem s�rtam el magam), �s k�zben elmentem ott ahol el�sz�r k�sz�nt�nk el egym�st�l, minap teljesen j� volt minden. 08.09. A sz�vem hevesen vert, hirtelen alig kaptam leveg�t, �s neki d�ltem a falnak, hogy er�t tudjak venni magamon, �s ne kelljen valami j�tt-mentnek �ssze kaparnia a f�ldr�l, mert �ssze csuklottam volna. Pr�b�ltam od�ig elh�zni, hogy haza�rek. Olyan t�megesen suhantak �t a fejemen az eml�kk�pek, hogy f�jt. F�jt minden k�p, ami eszembe jutott, amib�l t�bb ezer volt. Ezekkel megint csak mazoista hajlamomat er�s�tettem meg. Akkor boldog voltam. Akkor �gy �reztem, hogy semmi sem ronthat el semmit. �s most, most minden el van rontva. Mostans�g semmi sem megy �gy, ahogy k�ne. Boldog k�pekkel f�jd�tom magam. Ha egy kicsit is, de vissza menn�k, m�g akkor is, ha azok ut�n jobban elromlana a kedvem. B�rmit megtenn�k az�rt, hogy �jra �t�lhessem azt az egyetlen egy napot. Mindent ugyan�gy, ahogy volt. Mi�rt k�nzom magam ennyire?... Nem tudom. Meddig gy�rtok m�g ilyen kis hit�, felesleges gondolatokat? Meddig fogj�k m�g b�rni azok, akik mellettem vannak? Ha r�m unnak? Ha csak egyszer�en azt mondj�k, hogy el�g volt bel�lem �s ennyi? Megint ezt csin�lom. K�rd�seket teszek fel saj�t magamnak, amik hat�ssal vannak r�m. Ahelyett, hogy �r�ln�k annak, amim most van. De ezek a k�telyek... nem hagynak. Egyed�l nem tudom �ket el�zni a fejemb�l. Ehhez sz�ks�gem van R�.